A mindenre elszánt, vakmerő hegymászók akkor még nem sejthették, hogy milyen elemetáris erejű megpróbáltatások várnak rájuk. Ugyan kondíciójuk csúcsán voltak, felszerelesük teljes mértékben kifogástalan volt, mégis meglepetésként érte őket az, amivel a Fischerhüttében kellett szembenézniük. Legrosszabb álmainkban sem képzelték, hogy miközben odakint jeges északi szél tépázza a sodronyokkal kikötött házat és hőmérő higanyszála mínusz tíz fok alá zuhan és a viharos lökések néha már-már elérik a 80 km/h-t is, tragikus esemény következik be: elfogy a pálinka. 

Persze Balázsék itták meg, ki más? 

Azért értek fel olyan lassan a csúcsra.

 Alkoholgőzös tekintetek a Schneebergen (persze nekünk már alig maradt)

Ideális hóviszonyok: már csak egy méterke hiányzik a nagyobb kuloárok megsíeléséhez

 

Fényesség az éjszakában (ez a kép ma hajnalban készült munka előtt normafán; inszomniájuk van, biztos a pálinka)

És persze most nem a blogról van szó, hanem a kiváló osztrák fókánkról, amit tőlünk tudsz megvásárolni.

Én nem ajánlok olyat, amit nem próbálok ki megelőzőleg, legyen ez pia, kaja, másról nem is beszélve....

 Szóval fogtam a 110-es mohair fókát és jól ráfaragtam a lécemre, egyrészt azért, mert szombat volt, amit végiggüriztem az NKTH-s pályázattal, éjfél volt és már lenyomtunk két páleszt, így teljes mértékben kézenfekvőnek tűnt, hogy még a 4 órási kelés előtt jól ráillesszük az új fókát az új lécre (Dynastar Legend 4800), amin új kötés is van (Silvretta Pure Freeride).

 Hozzávalók:

• 1 pár fóka, aminek már a hátsó végén rajta van a kampó
• elülső rögzítő
• léc, amire faragod
• vágóeszköz (esetemben szike), amivel ráfaragod

Vigyázat! A vágóeszköz súlyos metszett és vágott sérüléseket okozhat! Ügyeljünk saját és okoskodó környezetünk testi épségére!

A dolgok mikéntje:

1. a fóka kampós végét a léc hátuljára illesztjük, én spec a kampónak megfelelően be is vágtam a léc végét borító műanyagot, így az oldalirányú csúszás veszélye minimális, ami késöbb is jól jön még
2. a fókát szépen középre rendezve felragasztjuk a léc talpára, elsimítjuk
3. most jön az első kruciális mementum: a fóka hosszának beállítása. én szeretem ha a vissza hajló rész kb. 20 cm
4. kimérjük, hogy kb milyen hosszú legyen a fóka: érdemes arra figyelni, hogy úgy válasszuk mega hosszt, hogy feszes legyen, de ne feszüljön túl az elülső rész gumija (ilyenkor szakad előbb-utóbb, és nehéz kezelni egyébként is)
5. az elülső rögzítő szélességének megfelelően vágjuk meg a fóka két oldalát, a sarkokat kerekítsük le
6. füzzük a fókát az elülső rögzítőbe, a felesleges 20 cm-t hajtsuk vissza és ragasszuk egymáshoz zépen a ragadó felületeket
7. erősítsük a fókát a lécre, ellenőrizzük a feszességet, simítsuk szépen a fókát a léc talpára

   

8. a szépen lesimított, középre helyezett fókát kezdjük el vágni a kantni mentén a vágóeszközzel
9. miután végigértünk az egyik oldalon, csúsztassuk a fókát a középvonalból el úgy, hogy a vágott oldalon a kantni teljes szélességében láthóvá váljon
10. simítsuk le a fókát a léc talpára és vágjuk meg a másik oldalt
11. ellenőrizzük le a fókát a középre visszahelyezést követően

A fóka széleit óvatosan le szok égetni, hogy ne rojtozódjék, én nem tettem, rojtozódik.

További infók: www.climbingskinsdirect.com/TrimDir2_18_08.pdf

Új rovatunk indul, hiszen azok vagyunk, amit megeszünk!

Balázs hóbamártott fakanaláról lecsöpögő mócsingcseppek:

A Puchberg am Schneeberg sípályán baktassunk fel fókákkal, kerülgetve a működő hóágyúkat. Fontos, hogy az otthon gondosan megszerkesztett és kinyomtatott térképet okvetlenül hagyjuk a kocsiban! Válasszunk receptünk elkészítéséhez olyan napot, amikor kevés a hó és december közepe van, így a pályán csak mi leszünk! A pálya tetején található térkép tanulmányozását követően, folytassuk utunkat a csúcs felé az erdei úton.

 (vagy ha nagyon megéhezünk és a hely alkalmasnak tűnik egy piknikre) 

 

Balázsék a Zirbitzkogelen partizánkodtak a két ünnep között.

Gerillakonyha, rövidlendület, végtelenség, snapsz és snapsz.

Az alkoholizmus igenis megfér a magasszintű sporttevékenység szakszerű véghezvitelével!

 Kétségtelenül vérmókusok.

Érdekes paradoxont vet fel a lavinakütyük és a balesetek kapcsolata.

Nyilvánvaló módon az egyre fejlettebb készülékek (ABS, digitális, háromantennás pieps, avalung stb) növelik a havas területeken mozgók biztonságát, másrészt viszont a készülékek birtokában a bekkántri szerelmesei egyre többet kockáztatnak, veszélyes terepekre is bemerészkednek, amikre eddig kevésbbé, vagy leginkább kevesebben tették.

Találkoztunk tavaly olyan német sítúrázóval, aki pl. az ABS-hátizsákjának köszönhetően,  hamis biztonságérzettel felruházva, egyedül túrázgat, ami a sítúra/hegymászás szabályainak kevéssé felel meg. Hiszen az ABS sem véd meg minden mechanikai hatástól, nem is beszélve egy esetleges, lavinahelyzettől független, sérüléstől, aminek mentésében, ellátásában a társ szerepe pótolhatatlan.

A snowboardos Xavier Delarue és a két kilóméter hosszú lavina esete.

A tömbháznyi szerencse és helikopteres filmezés mellett, az ABS szisztémának köszönheti az életbenmaradást.

 A szerencse nem megvásárolható, a helikopter sok-sok milla, és az ABS sem olcsó, mégha jó is.

 András munkája

Szvicsbek 540 és egyéb állatfajták, azaz van-e élet a szvicsfrontszájdon innen és túl?

Vki adjon már egy linket, hogy ezek mit jelentenek!

Forrás: indavideo.hu/

 A valódi mókusok (Sciurini) a mókusfélék családjába tartozó nemet jelöl. Bozontos farkú, erdőlakó rágcsálók. A Közép-Európában elterjedt fajuk az európai mókus, más néven európai vörös mókus vagy egyszerűen csak mókus (Sciurus vulgaris).

Nem rég fedezték fel a vörösmókusok és az amerikai változékony mókusok (Sciurus variegatoides)kereszteződéséből kialakult új faj egyedeit: a  vérmókusokat (Sciurus sanguineus vagabundus).

Eddig egy példány élt szimbiózisba fonódva két Birodalmi lépegetővel, de pár napja két újabb példány bukkant fel. Ezek a lények a havas, hegyes és a napsütötte sziklás vidékeket kedvelik.

Nem alszanak téli álmot, csupán téli pihenőt tartanak.

Rendkívül fürgék, szüntelenül táplálék után kutatnak zsebeikben, mert vannak nekik. Havas közegben is – gyakran teljesen szelíden – előfordulnak. Vastag bundájuk van, mely rétegesen nőtt rájuk, ezeket ki lehet cipzározni, ha melegük van. 

 A csapatos közlekedést választották a hegyi terepeken. Talpaikon csúszkát viselnek, melynek talpán elhullott állatszőrből készült csúszásgátló van.

Sereghajtó szerepet töltenek be a közösség életében, mivel lépteik sokkal kisebbek, mint mindenki másé. Lassan, kitartóan menetelnek, renkívüli fürgeségük a hazamenetelben, a táplálék szerzésben, az elalvásban mutatkozik meg.

Birodalmi lépegetőket tartanak, hogy azok a nyomokat kitapossák, az utat mutassák. 

Megfigyelések alapján elmondhatjuk, hogy együtt kelnek a nappal, gyakran sötétedés után is kint maradnak, éjjel aktívak. Ám rendre visszahúzódnak odvaikba -amiket gyakran váltogatnak-, hogy nyugovóra térjenek.

Étkezési szokásaik a táplálékforrás milyenségétől függnek. Akkor esznek, amikor élelemhez jutnak. Hideg körülmények között az ivás nehézkesen oldható meg számukra, mert a legtöbb víznyerőhely jég alá kerül vagy a már megszerzett folyadék megfagy.

Különös lábnyomuk van: két egymással párhuzamos- testsúlyuktól függően mély hosszanti csík. Onnan lehet megkülönböztetni a haladás irányát, hogy felfele általában szabályos, lefelemenet kanyargós nyomokat, helyenként kifeküdt gödröket hagynak a hóban.

Funkciójuk végül is csak annyi, hogy azt csinálják, amit szeretnek: sítúra csapatokat követnek és sokat alszanak. Gyorsan kiásnak bármit a hó alól.

Ezentúl miden hegyen tekergőknek azt ajánljuk, hogy számoljanak a vérmókusok felbukkanásával, s kezeljék a helyzetet kellő szociális érzékenységgel!

Na mire jó az oeav-tagság (biztosítás)? pl erre: "szállította az osztrák mentőszolgálat a legmodernebb kocsival"

Tessék biztosítást kötni, ha külföldre mész sítúrázni!

 mti 2010. január 5., kedd 12:04

Hazahozták a Szlovákiában balesetet szenvedett magyar hegymászókat. A súlyosabb állapotban lévő Erőss Zsoltot Budapesten, a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban ápolják, társát, Hajdu Pétert Tatabányán.

Várhatóan még kedden megoperálják Erőss Zsoltot, akit hétfő éjszaka szállítottak haza Magyarországra, a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központba. A Magas-Tátrában megsérült magyar hegymászónak mindkét lába eltört, a bokája közelében. Ezek közül a jobb oldali a súlyosabb: ezt a nyílt törést műtik meg kedden - mondta el Kollár Lajos, a magyar Himalája expedíciók vezetője. Erőss Zsoltnak a lábtörések mellett néhány bordája is eltört és jónéhány zúzódást is szerzett. Komoly fájdalmai vannak, ezért hiába szállította az osztrák mentőszolgálat a legmodernebb kocsival, a több órás rázkódás az autópályán, illetve a kevés alvás eléggé megviselte - mondta Kollár Lajos.

Erőss Zsolt másik két társa közül egyikük szintén megsérült. Hajdu Péternek elrepedt a csigolyája, illetve vállsérüléseket szenvedett, őt Tatabányára szállították.

A magyar Himalája expedíciók vezetője szerint egyelőre nem lehet megmondani pontosan, hogy mennyire súlyos Erőss Zsolt sérülése, erről csak az operáció után, a seb feltárását követően tudnak többet mondani az orvosok. Annyi biztos, nincs túl jó állapotban a lába - jegyezte meg Kollár Lajos. Ami a jövőt illeti, a március végére tervezett expedíciót "újra kell majd gondolni", de egyelőre nem fújják le. Ha máskor nem, majd ősszel valósulhat meg - mondta.

 Igen. Pszeudoarisztokratikus sítúrát szerveztünk, pontosabban megesett velünk, mi meg tűrtük, mint zsírsertés a hátvakarást.

Hóhiány okából fakadóan nem a Tátrába mentünk ellentétben Erőss Zsoltékkal, akik jól megjárták a Sárkány-katlant, hanem a kb. 700 km-re eső Hoher Tauern, Weisssee-Gletscherwelt fantázia névre hallgató jég- és hó birodalmába vetettük be magunk, magunk.

Szállást a Rudolfshütte Berghotelben leltünk, 2310 méteren. Pazar svéd (osztrák) asztalos lakomák keretében töltöttük energiaraktárainkat reggel és este, a két étkezést levezetendő, illetve előkészítendő pedig a környező háromezresekre túráztunk fel.

A házban indoor mászófal, szauna, gőzfürdő és uszómedence enyhíti a fáradt túrázó izmait. Leírni is szégyellem e fenti szavakat! Hova lettek a hideg, nyirkos hütték, az éjszakai felfókázások ismeretlen terepen, a céltalanul kényelmetlen és megterhelő vértúrák? 

Konfortos, kellemes és minden igényt kielégítő szabadidő tevékenységgé degradáltuk a túlélő promenádjainkat?

De lássátok társaim a sítúrában, lesz még vér és könny és szenvedés ebben a szezonban!

Fogunk még 7 óra vezetés után nyomot keresni sötétben a leszakadás felett!

Lesz még hóvihar, összefagyott szempillák, 50 fokos meredekség és végső kimerülés!

Teszitek még föl a kérdést magatoknak: normális vagyok hogy ezt csinálom ahelyett, hogy a hüttében forraltborozzak két lecsúszás között??

És fogjátok még azt válaszolni, miután a biztonságos, meleg házban kipirult arccal összenézünk: igen, még!

Nos nézzük akkor a képes-videjós beszámolót az erkölcsi paradigmáim megrengető hoher-tauerni sítúránkról!

VIO POV 1.5 kamerával készült felvételek

a kalandtura-blog.hu-ról

Intenzíven jelent meg a hírekben: Erőss Zsolt és két mászótársa lavinabalesetet szenvedett szombat délután a Magas-Tátrában. Mivel igen sok megkeresés érkezik szimpatizánsoktól és a médiától, ezért ezen az oldalon a mentésben részt vevő egyik társ leír mindent, amit tud az esetről saját tapasztalata és a sérültek elmondása alapján.

Erőss Zsolt, Hajdú Peti (túravezetők) január 2-án felső biztosítással jégmászást oktattak a Menguszfalvi-völgy keleti oldalában lévő, vízjégen. Ez a program kora délután véget ért és a résztvevők lesétáltak turistaösvényen a 25 percre lévő házba. Zsolt, Peti és egy barátjuk hárman továbbmásztak a jégfal fölötti kuloáron, majd a túloldalán, a Sárkány-völgy (Dračej dolinka) nyugati oldalán ereszkedtek le. A lefele tartó kötélpartiban Zsolt ment hátul.

Zsolt fölött két méterrel indult meg egy hótábla, aki épp egy keményebb, firnes szakaszon állt és eleinte meg tudta fogni az esést, de – mint mondta – a kötél pengett, és a másik két mászót, akiket magával ragadt a lavina, nem tudta megtartani. Ekkor tört el mindkét lába, majd a 2-300 méteres csúszás következtében egy bordája. Végül kötelük egy kőben akadt meg, így nem csúsztak még 1-200 métert a völgy aljáig.

Petinek az arca zúzódott össze, kificamodott a válla és megsérült két nyakcsigolyája. Marci barátjuk összezúzta magát és jobb lába nagyon fájt, de sejtette, hogy nem tört el. Lábára nem nagyon tudott ráállni. Zsolt sérülései voltak a legkomolyabbak; a bordatörésen túl bokatörése és jobb lábán a nyílt lábszártörés miatt nem nagyon tudott mozogni. Peti sérülései ellenére le tudott menni 300 métert a völgy aljába, hogy telefonon segítséget kérjen – itt ugyanis jobb volt a térerő mint följebb a hegyoldalban, ahol Marci és Zsolt táskájukra ülve várták a segítséget.

A segítség először egy másik csoporttól jött, melyet Sándor Misi, Mécs Laci és Rényi Zsolt vezetett. Ők a Vysoka alól tartottak visszafele az Omladék-völgy irányába. Először Peti hallotta a légvonalban kb. 600 méterre lévő, 9 fős csoport hangjait. Először kiabáltak, majd telefonon is sikerült kapcsolatba lépni. Ekkor sötétedett, kb. 16:30 volt.

Laci és Zsolt elindultak a keresésükre a hangok irányában, majd Laci a bajbajutottak fejlámpáit meglátva kb. 1 óra múlva eljutott hozzájuk. Zsolt bevárta Misit, aki közben lekísérte a csoportot az Omladék-völgyben vezető turistaútra, ami reggelről ismerős volt a csoport számára, így ők biztonsággal lejutottak a házhoz. Misi közben csatlakozott Zsolthoz, ők kb. 18:00-ra érték el a hegyoldalban várakozó Marcit és Erőss Zsoltot.

Misi lement Petihez a völgybe, aki kb. 200 méterre jött el társaitól. Laci és Rényi Zsolt maradtak Marcival és Erőssel, akiket felöltöztettek, etettek, itattak, illetve próbálták Zsoltot minél kényelmesebb és stabilabb helyzetbe ültetni. Ekkor már úton voltak a mentők, akikkel Misi tartotta a kapcsolatot. Laci lement Petihez és Misihez, majd elindult a völgy irányába egy dombtetőre, hogy jelezhessen a mentőknek. A mentők első, 5 fős csoportja 21:00 körül ért fel, őket még rengetegen követték; a végén 40-en voltak. Azért jöttek ilyen sokan, mert nagyon kevés volt a hó a hegyen, így a havon leeresztés helyett köveken és törpefenyőkön át kellett cipelni a hordágyakat.

A sérülteket hordágyra fektették; Zsoltot és Petit légpárnás ágyra tették, Marcinak sínbe rakták a lábát. Zsolttal 22:00-kor indultak el a mentők és több mint 4 órán keresztül tartott az út vissza a házig. Ekkorra Peti és Marci már útban voltak a poprádi kórház felé. Zsolt injekciót és infúziót kapott, levették a síbakancsát, majd őt is elszállították.

A sikeres mentés több tényezőnek köszönhető:

• A sérültek végig higgadtak maradtak, nem állt be sokkos állapot ami ilyenkor fenyegető veszély
• A szlovák hegyimentők gyorsak voltak, sokan voltak és gyakorlott profik. Hihetetlen nehéz terepen, frissen behavazott sziklákon kellett levinni a három sérültet hordágyon 2100-2200 méteres magasságból patakágyban, törpefenyők között.
• A Vysoka-csapat a tervezettnél egy kicsit lassabban haladt, így a baleset bekövetkezte után nem sokkal épp hallótávolságban jártak. A szerencsének is köszönhető, hogy a látási viszonyok ugyan nem voltak optimálisak, de nem volt szél és így többszáz méteres távolságból is jól hallottuk egymást.

Fontos segítség volt Bencze Zsolt barátunk Budapesten, hiszen Peti egy jó ideig sikertelenül hívta a Vysoka-csapatot, akiknek nem volt térerejük, így csak a Pesten lévő barátját érte el. B. Zsolt hívta a mentőket és ő is tartotta velük a kapcsolatot egy ideig. Folyamatos próbálkozás után Bencze Zsoltnak sikerült először Misit elérnie.

A médiában megjelent néhány pontatlanság az esettel kapcsolatban. Ez nem feltétlenül a magyar média hibája, hiszen elsősorban a hegyimentők honlapjáról vagy a szlovák médiából értesülnek és a hegyimentők honlapja nem mindig precíz.  Íme néhány helyreigazítandó tény:

• “…gerincsérülést szenvedett…” - ez így rémisztően hangzik. A valóság az, hogy Petinek két nyakcsigolyája repedt meg, de az orvos szerint nincs szükség műtétre.
• “…150 métert estek majdnem függőlegesen…” - 150-200 métert csúsztak lefelé 30-45 fokos lejtőn. Volt a csúszásban egy kisebb “repülés” amire mindhárman emlékeznek, de az néhány méter lehetett.
• “…kiásták magukat a lavina alól…” szerencsére nem zúdult le annyi hó, hogy eltemette volna őket. Igen havasak lettek és átáztak, de nem temette őket be a lavina. A lavina alján az összegyűlt hó térdmélységű volt.
• “…hajnalban találtak rájuk…” – a valóság az, hogy társaik délután 5-re tudták, hogy hol vannak, 6-kor érték el őket, 8-ra pedig már a hegyimentők is a helyszínen voltak, majd hajnali 2 után érkeztek le a Poprádi-tavi házhoz.

Mécs Lacival készült interjú  itt

 További képek a mentésről

 Lavina sodort el három magyar hegymászót a szlovákiai Magas-Tátrában a Poprádi-ház közelében, a Tények értesülései szerint egyikük a Mount Everestet is megmászó Erőss Zsolt. Egyik barátja azt mondta a Tényeknek, hogy Erőss biztosította a másik két hegymászót, de kicsúsztak, 150 métert zuhantak és betemette őket a hó.

A hógörgeteg szombaton a kora esti órákban érte el a Draca dolinkát megmászni próbáló magyarokat. Sikerült kiásniuk magukat a hó alól, ám súlyos végtag- és gerincsérüléseket szenvedtek.

Egyikük telefonon értesítette a hegyi mentőszolgálatot, azonban a rossz időjárási viszonyok, a -12 fokos hideg, havazás, erős szél miatt helikopterrel nem lehetett megközelíteni a baleset helyszínét.

Végül 45 hivatásos és önkéntes hegyi mentő gyalog indult a magyar hegymászókért. A helyszínre érkezve elsősegélyben részesítették a sérülteket, majd hordágyakon a Csorba-tóig vitték őket. Onnan vasárnap reggel a poprádi kórházba szállították a három hegymászót.

A szlovák hegyi mentők tájékoztatása szerint a magas hegyekben jelenleg 1-es és 2-es fokozatú a lavinaveszély az ötfokú skálán. Ennek ellenére a viharos erejű szél és a frissen lehullott hó miatt azt ajánlják, hogy mindenki kerülje a 40 fokosnál meredekebb hegyoldalakat.

Index.

MTI

A Fóka blog alapító szerkesztői, Ágoston Viktor és Horváth Kristóf a túrasízés, síalpinizmus megszállottai. Hosszabb beszámolóink, egyéb túrasízéssel kapcsolatos írásaink itt, a foka.blog.hu-n jelennek meg 2007 decembere óta.

Facebook oldalunk divatos szóval tartalom aggregátor: ide becsatornázunk a saját gyártású kontenten kívül mindent, amit a magyar és külföldi túrasí szcéna kitermel, így ez szándékaink szerint egyfajta túrasí magazinként fogyasztható.

Van még a fókacsoport nevű facebook csoport, ami szerkesztetlen, viszont mindennél alkalmasabb gyors eszmecserére, csevegésre, túratárs keresésre, telekocsi szervezésre, használt cucc továbbadására.

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy létezik még egy goolge levelezőlista is, melynek címe: siturazok@googlegroups.com.

Na bezony, ahogy azt már  korábban is említettük, a síelés veszélyes sport, főként, ha nem előzi meg némi fizikai, pszichés és technikai felkészülés. 

Itt egy mesés példája annak, hogy a megfelelő gyakorláshoz még hóra sincs szükség, szóval csak semmi kifogás lusta banda, elő a lécekkel meg a botokkal, irány a szoba közepe, és tessék szaltózni!

Köszönet a felvételért a www.filmhiradok.nava.hu -nak.

 A Filmhiradók Online archivumából származik az alábbi, 1937-es keltezésű videó.

A kényelmes felfelemenetel eléggé munkás volt azért a mostani 6 üléses, fűtött párnájú, bubis csodákhoz képest.

Bőrbaki, bambuszrúd, kötöttpulcsi és falécek...ezt nektek kárvingosszpájderes keménybakancsos hüttesízők!

Az oldaldobozban új tartalom olvasható "Síelésről orvosi szemmel" címmel.

Ez annak idején elsősorban orvosoknak készült, de hasznára válhat síoktatóknak, síelőknek, sítúrázóknak egyaránt!

Használjátok egészségetekre!

 Itt a tél végre, és jól felújítjuk Viol fókáját! 

Viol fókája mohair, elég régi darab és a ragadó oldala az utóbbi időben már nem nagyon funkcionált. 

Nos ezért beraktunk egy kis buenát, és jól nekiláttunk a fóka felújításának. 

Hozzávalók:

• vasaló (anyukedvencét használd, szeretni fog)
• papírzacskó
• VISA dombornyomott hitelkártya 
• egy felület, ahol szívesen dolgozol
• jó zene (Ibrahim Ferrer)
• fóka ragasztó (mi a Colltex-et használjuk)

Amennyiben összeállt a kép, lássunk neki!

• kiterítjük a fókákat szőrmével lefele
• előmelegítjük a vasalót (a legkisebb fokozat)
• a szétvágott papírzacskó-csíkot a fókára simítjuk és elkezdjük vasalni
• akkor olvadt meg a ragasztó, amikor a papírzacskón kezd átütni, vigyázzunk hogy ne égessük meg a fókát
• húzzuk szépen le a paírzacsicsíkot

Kivasaljuk a ragasztót

Ezt a folyamatot akár kétszer is megismételjük.

Vigyázzunk, hogy ne gyöngyözzön, forrjon a ragsztó, mert akkor már túl meleg a vasaló és károsodhat a szőrme is.

Én azért mindig megnéztem a szőrmét, hogy mennyire meleg, és eléggé az volt.

Új ragasztó felvitele:

• rányomjuk csíkokban a megtisztított felületre
• hitelkártyával (vagy bármi mással) egyenletesen elkenjük
• amíg van még ragasztó, addig többször is
• 6-12 órát, vízszintesen hagyjuk száradni (büdöskés)

Lángzámspácíren

Előtte                          Ragasztó nélkül           Szárad az új ragasztó

Magyar honvédek osztrák sítúra felszereléssel hóditják meg  Ausztria végtelen havasait. Záró akkordként:"Az egyébként igen jó hangulatú versenyt lövészettel és gránáthajítással tették színesebbé." 

Lehet hogy a mi sítúráinkat is fel lehetne jobban dobni még egy kis gránáthajigáló versennyel?

Azért elindul a fantáziám:

Viol pl így írna erről:

"Egy álmom vált valóra, mikor ebből a menedék házból lőhettem a hegyoldalt a barátaimmal a Venedigeren."

Kristóf ekkép tudósítana a felkészülésről:

"A Fóka csapata egyelőre az új szezonra történő tervezés, felkészülés a eszközbeszerzés fázisában van, bár a fegyver arzenálunk még korántsem teljes."

Olvassuk, hogy Hetényi Viktor barátunk vajon miképpen számolna be túrájáról:

"Helyenként térd felettig érő hó van, de elég beszakadós, és lesiklásnál maximálisan hátra kell terhelni, hogy ne akadjon el a sí, a nagyobb buckákat viszont megelőzően M224 típusú, 60 mm-es aknavetővel semlegesítettem a taktikai útvonaltervezés során.

Az, hogy ez az egész miért is jutott eszembe, azt majd az obertauerni posztban olvashatjátok.

Finn sítúrázók 1939-ben

 De nézzük csak, hogy mit kerestek honvédjeink az Alpokban:

Nagyszerű dolog történik: a Fóka ettől a szezontól fókát is árul.

A fókáink egy kis osztrák családi műhelyből származnak, ahol 30 éve, 3 generáció óta foglalkoznak fóka készítéssel.

Kétféle fókát fogsz tudni tőlünk rendelni:

• 100% Mohairt, hogy gyorsabban haladj
• Mohair mixet (70% mohair, 30% nylon), hogy magasabbra juss

A fókákat 110mm és 130mm szélességben tudjuk szállítani.

Az ár variációtól függően 20-25000 Ft lesz, ami jóval kedvezőbb, mint a nagy márkák termékei.

A termékeket pillanatnyilag teszteljók, melynek eredményét hamarosan olvashatod a Fókán. Addig is előrendelést veszünk fel, várható érkezés: karácsony előtt. Ha érdekel a dolog, illetve rendelnél, írj nekünk.

 Egy újabb neurotranszmitter, bár ez hormon is, merthogy a vérbe is elválasztódik, és az örvények kapcsolatának egy több nagy díjat nyert alkotására hívnám fel a figyelmet.

Hogy miként indukálják a levegő örvényei, a gravitáció és a felhajtó erő a katekolamin-szintézist?

Talán így?

A tirozin-hidroxilázt brit tudósok szerint a G-vel gyorsulás serkenti.

Ez a hosszú nevű enzim nem szimpatikus. Ja bocs, ez két enzim lenne?

A folyamat sebesség meghatározó lépése, szingapúri kutatók legújabb eredményei arra utalnak, hogy az enzim aktivitása a felhajtó erő és az elmúlt héten elfogyasztott alkoholos italok árának átlagértékéből képzett hányadossal korrrelál.

Ez a szintézis utolsó lépése, metil csoportok örvénylenek a naplementében.

Persze lehet hogy nincs igazam.

Viszont az ökomenikus offpiste hitközösség snowboardos páholyának lelkes tagja, Kollmann András munkájában megadja az igazi választ.

Az első magyarországi bemutató:

2009. december 7. 18:30 Örökmozgó Mozi

Ehune a trailer:

Az alaszkai Mount Saint Elias megsíelésére vállalkozik három rettenthetetlen síalpinista.

Axel Naglich és Peter Ressmann osztrák síalpinisták és az amerikai Jon Jonhston freeride specialista az emberi teljesítőképesség határain táncol síléceivel.

A hegy nagy, a gravitáció rendületlen (gravitációs gyorsulás: 9,81 m/s2 ), az energia nem vész el, csak átalakul.

Az antigravitációról pedig  itt olvashatsz többet, bár én ehhez annyira nem értek, hogy csak na!

Külön köszi a nevével ellentétben nem neurotranszmitterekkel foglalkozó dopamin.blog.hu oldalnak!

A dopamin szerkezeti képe pedig:

 A lavinarádió választásnál sajnos nem feltétlenül a technikai paraméterek a döntőek, hanem az ár és az elérhetőség.

A borsos árakon megvehető készülékeknél sok hasznos és jó pár haszontalan funkciót kapunk a pénztárcánkat karcsúsító tényezőért cserébe.

Az egyszerűbb készülékek viszont lényegesen kevesebbet tudnak sok esetben, illetve használatuk több tudást és még ennél is több gyakorlást tesz szükségessé.

Na nézzünk pár, hazánkaban megvehető, vagy bérelhető készüléket:

A Mammut Barryvox Opto.

Nekem pl ilyen van. Azaz én keresek vele ha baj van.Két antennás, dual módú kélszülék. Analóg üzemmódban kezdi a keresést, majd digitálisban folytatja, illetve beállítható csak analóg, vagy digitális üzemmórda is. Kicsi és könnyű használni.

Méret: 108 x 68 x 25 mm, 265 gr

Kijelzés: audio, LCD,távolság és irány

Használat:

• egyszerűen átváltható küldés módból keresőbe, illetve beprogramozható, hogy mennyi idő után váltson vissza küldés módba. Ez ugyebár hasznos, ha épp jönne egy második lavina, és nem vagyunk elég gyorsak, h visszakapcsoljuk.
• többes eltemetést jelzi, de nem lehet több embert is keresni vele, nem lehet kiszűrni a már megtalált ember jelét a készülékkel
• hatótávolsága átlag 23 méter keresés funkcióban, rossz antenna orientáció mellett
• személyre szabhatóság +/- gombokkal: analóg-digitális mód, fülhallgató hangossága, automata visszakapcsolás küldés üzemmódba, hangkiadás keresés alatt

A személyre szabhatóság jó dolog, de stresszhelyzetben komoly akadályt is jelenthet.

 Violának és Kristófnak ilyen van, azaz ENGEM keresnek vele, ha baj van. Pieps Freeride

Nagyon kicsi, nagyon kényelnes, nagyon csak egy darab antennája van.

Méret:110 x 58 x 24 mm, 110 gr

Kijelzés: LCD, audio, távolság

Használat: 

• egy antennája van, így irányt nem mutat
• így a távolság kijelzés alapján lehet keresni
• a kijelzőn növekvő nyl jelenik meg, ha erősödik a szignál
• ez egyben félrevezető is lehet, mert a nyíl nem irányt, hanem szignál erősséget jelöl (ugyebár az egyetlen antenna már megint)
• többes eltemetést jelöli
• mélyebb eltemetés esetén a legerősebb jel gyakran nem az áldozat felett mérhető (flux vonalak), az egy antennás készülékek nehezen kezelik ezt a jelenséget, félrevezethetnek

• küldés/keresés üzemmód váltása a gomb 3x megynomásával történik
• második lavina esetén a gombot nyomva kell tartani 3 másodpercig, hogy küldő módba kapcsoljon a készülék. Ez lássuk be, nem valami életszerű
• csak 2 év a garancia
• nagyon sok gyakorlás kell a biztonságos használatához, azaz gyakran felkergetem a fóka csapatot gyakorolni

Pieps 457. Hogy a reklámszöveggel éljek, kissé módosítva: a Ti pipszetek.

Ilyet lehet pl. a hegymászó-klubbunkban bérelni.

Analóg. De nagyon.

Méret:123 x 83 x 26 mm, 230 gr

Jelzés: audio, LED

Használat:

• egy antenna, annak minden hátrányával
• audió jelzés és a LED-ek száma, illetve színe alapján lehet vele keresni
• tekintve, hogy a hangjelzésekre vagyunk kénytelenk nagyban támaszkodni, erős szélben korlátozott a használhatósága, érdemes fülhallgatót is vinni hozzá
• sok-sok gyakorlás kell, meg még több gyakorlás

   PiepsDSP Digitális, 3 antenna.

Méret:116 x 75 x 27 mm, 290 gr

Kijelzés:audio, LCD, irány, távolság

Használat:

• 3 antenna, pontosdabb helymeghatározás mély eltemettség esetén is
• többes eltemetés esetén a már megtalált jel kiszűrhető
• jó kezelhetőség: off, send, search, mark
• több eltemettnél is jól mutatja a távolságot (scan funkció)
• a szokatlan jeleket is érzékelni és interpretálni tudja a készülék