„Még soha életemben nem éreztem olyan fáradtságot, mint amikor az 1-es táborból lefelé jöttünk... A magasság miatt rosszul aludtam, a terep pedig több volt, mint kellemetlen” – írja a Himalájából, Erőss Zsolt csapattársa, Kollmann András, az extrem.hu tudósítója.
Andrásnak jobbulást kívánunk hegyibetegségéből.
De mi az a hegyibetegség tulajdonképpen?
Az amitől fáj a fejed, hányingered lesz, szédülsz. Rosszabb esetben pedig szép lassan megduzzad koponyád zárt terében az agyszöveted, és megpróbál helyet keresni magának. Ez fáj. De amikor a szöveti bújócskáig eljutottál, már nem kapsz igazán levegőt, először beszívni, majd kifújni is nehezebb, tüdőd levegőcseréért felelős részeit elkezdi lassan birtokba venni saját tested folyadéka, légzésed gyorsul, egyre felszínesebbé válik. Hörögsz, elkékül a szád, majd a kezeid is, már alig vagy eszméleteden, és amikor a tüdőödémád szappanbuborékként megjelenik kiszáradt szád szegletében, akkor már túl sok reményed nem is maradt.
Kristóf órát szerel egy gyors szintnyerés után 4560 méteren
Tátogsz, mint egy partra vetett hal és azért imádkozol, hogy jöjjön el minél gyorsabban a vég, vagy legalább valaki adjon, lehetőleg intravénásan, egy kis furosemidet és szteroidot.
Azért persze ez már elég szélsőség.
A hiedelemmel ellentétben az akut hegyibetegség nem csak nagy magasságokban jelentkezik. Már 2000 méter körüli tengerszintfeletti magasság esetében az emberek 25 %-a fejfájást, álmatlanságot, nehézlégzést, étvágytalanságot vagy fáradtságot panaszol, ami az esetek 90%-ában az első 72 óra alatt meg is szűnik. A tünetek leginkább azoknál fordulnak elő, akik alacsonyabb tengerszintfeletti magasságokból érkeznek. (8.) 3000 m felett gyakori a fenti tüneteken felül a koordinációs zavarok, hányinger, hányás megjelenése is.
Hegyibetegség, magassági betegség (acut mountain sickness)
A hipoxiára történő szervezeti szintű adaptáció keretében a légzés szaporábbá válik, ami adott magasságra érve több napig is megfigyelhető. A hiperventilláció (gyorsult légzés) következtében csökken a vér szén-dioxid tartalma, ami főként alváskor Cheyne-Stokes-légzéshez hasonló irreguláris, vátakozó hipo-, és hiperventillációs (néha egészen ritkán, majd szaporán vesz levegőt) periódusokhoz vezet. A folyamat a mély alvási fázisok csökkenésén és felületesebb alváson keresztül alvási zavarhoz vezet. Fokozódik a vizelet elválasztás, illetve a csontvelő vörösvértest-képzése (policitémia), ami a vér viszkozitásának megnövekedését és bizonyos szövetek elégtelen vérellátását eredményezi. (9.)A vizelet-kiválasztás megnövekedése több hétig is eltarthat a magasban maradva.
Általánosan elmondható, hogy körülbelül 2400 méter magasságig a szervezet jól alkalmazkodik, ezt közömbös övezetnek hívjuk. (7.) Rossz felkészültség, nagy fizikai megterhelés, illetve nagyobb magasság esetén gyakran találkozhatunk a hegyi betegség tüneteivel: kifulladás, fáradtságérzés, fejfájás, hidegrázás, foltlátás, fülfájás jelenhet meg, nő a pulzus-, és légzésszám. Általában ezek a tünetek enyhék, influenza-szerűek, vagy enyhe szénmonoxid mérgezésre emlékeztetnek, pihenésre csökkennek, a tapasztalatok alapján a hegyen tartózkodók mintegy fele a tünetek enyhítésére gyógyszereket, elsősorban fájdalomcsillapítókat, hányinger-enyhítőket szed. (8.)
A hegyi betegség tünetei nagyobb magasságokban fokozott intenzitással jelentkeznek. A hipoxia hatására az agyi erek tágulnak, agyödéma alakulhat ki. Az akut hegyibetegség prevenciójában és kezelésében az acetazolamidot (Diamox, Huma-Zolid) használatát ajánlják, 3 nappal a magasba érkezés előtt kezdve szedését, napi 2X125-250mg adagban. A célhelyre érkezést követően alkalmazása még 2 napig ajánlott. Jótékony hatását elsősorban az alvási légzésmélyítésben és szaporábbá tételében, és kevésbé a direkt vizelethajtó hatásában látják. A szer jellemző mellékhatásai (étvágytalanság, fülzúgás, paresztézia) miatt használatát az orvosnak és az utazónak gondosan mérlegelnie kell (10.)
HAPE (High-Altitude Pulmonary Edema)
Jelenlegi tudásunk kevés ahhoz, hogy megjósoljuk, hogy kinek lesz tüdőödémája a hegyen.
A beteg köhög, pulzusa és légzése szaporábbá válik, feje fáj. A tüdeje felett szörtyögő zörej hallható. A HAPE-s betegnek 20%-ának a testhőmérséklete is megnövekszik, így a pneumóniától való differenciáldiagnózis sokszor nehéz. A testhőmérséklet növekedésben valószínűleg a tüdőben felhalmozodó fibrin-depozitumokból felszabaduló termogenikus (lázkeltő) fehérjék, és a megnövekedett szimpatikus idegrendszeri aktivitás és magas norepinefrin szint játszik szerepet. Emelkedhet a szisztolés vérnyomás. A 30-39 év közötti férfiak, a hátgerinc deformitásokban szenvedők hajlamosabbak a HAPE-ra.
A nemek közötti eltérést a nők ventilláció-fokozódásának jelentősebb emelkedése magyarázza. Férfiak esetében az artériás vér szaturáció-eltérései gyakrabban előfordulnak alvás közben, mint nőknél. (11.) Súlyosabb esetekben a kifejlődött tüdőödéma jellemző tünettana észlelhető. A beteg kifejezetten tachypnoés, súlyos dyspnoe, cyanosis/sápadtság jelenik meg. A tüdők felett nedves szörtyzörejek hallhatók.
- Nyugalom
- Oxigén lélegeztetés
- Alacsonyabb tengerszintfeletti magasságra szállítás.
Amennyiben időben felismerésre kerül 500-1000 méter szintcsökkenés gyorsan rendezi az állapotot. Hordozható hiperbár kamrában történő oxigénkezelés, Gamow-zsák gyorsan növeli a vér oxiénszaturációját, csökkenti a tüdő artáriás nyomását és a tünetekete, azonban ez csak bizonyos területeken elérhető szolgáltatás(pl. Everest)
Az ödéma kezelése enyhébb esetekben az adott magasságon történő 100% oxigén belélegeztetésével és 10 mg Nifedipin szublingvális alkalmazásával, majd napi 30mg elhúzódó hatású készítmény alkalmazásával pár nap alatt gyógyul (3., 10.) A súlyosabb ödémát életveszélyes állapotnak kell tekintenünk, ami a beteg azonnali alacsonyabb magasságra szállítását és intenzív kezelés (ültetés, Furosemid, Nitroglycerin az előterhelés csökkentésére, oxigénlélegeztetés) megkezdését kell, hogy jelentse.
Egy jó kis magassági oxigénkalkulátor sok mindent elmesél.
Hivatkozások, irodalom:
foka.blog.hu/media/file/Hivatkozások.doc
