A valódi mókusok (Sciurini) a mókusfélék családjába tartozó nemet jelöl. Bozontos farkú, erdőlakó rágcsálók. A Közép-Európában elterjedt fajuk az európai mókus, más néven európai vörös mókus vagy egyszerűen csak mókus (Sciurus vulgaris).

Nem rég fedezték fel a vörösmókusok és az amerikai változékony mókusok (Sciurus variegatoides)kereszteződéséből kialakult új faj egyedeit: a  vérmókusokat (Sciurus sanguineus vagabundus).

Eddig egy példány élt szimbiózisba fonódva két Birodalmi lépegetővel, de pár napja két újabb példány bukkant fel. Ezek a lények a havas, hegyes és a napsütötte sziklás vidékeket kedvelik.

Nem alszanak téli álmot, csupán téli pihenőt tartanak.

Rendkívül fürgék, szüntelenül táplálék után kutatnak zsebeikben, mert vannak nekik. Havas közegben is – gyakran teljesen szelíden – előfordulnak. Vastag bundájuk van, mely rétegesen nőtt rájuk, ezeket ki lehet cipzározni, ha melegük van. 

 A csapatos közlekedést választották a hegyi terepeken. Talpaikon csúszkát viselnek, melynek talpán elhullott állatszőrből készült csúszásgátló van.

Sereghajtó szerepet töltenek be a közösség életében, mivel lépteik sokkal kisebbek, mint mindenki másé. Lassan, kitartóan menetelnek, renkívüli fürgeségük a hazamenetelben, a táplálék szerzésben, az elalvásban mutatkozik meg.

Birodalmi lépegetőket tartanak, hogy azok a nyomokat kitapossák, az utat mutassák. 

Megfigyelések alapján elmondhatjuk, hogy együtt kelnek a nappal, gyakran sötétedés után is kint maradnak, éjjel aktívak. Ám rendre visszahúzódnak odvaikba -amiket gyakran váltogatnak-, hogy nyugovóra térjenek.

Étkezési szokásaik a táplálékforrás milyenségétől függnek. Akkor esznek, amikor élelemhez jutnak. Hideg körülmények között az ivás nehézkesen oldható meg számukra, mert a legtöbb víznyerőhely jég alá kerül vagy a már megszerzett folyadék megfagy.

Különös lábnyomuk van: két egymással párhuzamos- testsúlyuktól függően mély hosszanti csík. Onnan lehet megkülönböztetni a haladás irányát, hogy felfele általában szabályos, lefelemenet kanyargós nyomokat, helyenként kifeküdt gödröket hagynak a hóban.

Funkciójuk végül is csak annyi, hogy azt csinálják, amit szeretnek: sítúra csapatokat követnek és sokat alszanak. Gyorsan kiásnak bármit a hó alól.

Ezentúl miden hegyen tekergőknek azt ajánljuk, hogy számoljanak a vérmókusok felbukkanásával, s kezeljék a helyzetet kellő szociális érzékenységgel!