A minap egy osztrák kisvárosi síboltban jártam, ahol túrabakancsokat próbáltam.

Az eladó nagyon készséges volt, a lábaim előtt térdelve igazgatta rám a cipellőt. Egyszer csak kiszúrta, hogy van egy kis lúdtalpam. Térült, fordult, hozott egy talpbetétet, amit máris behelyezett a bakancsba.

Láss csodát, a térdem abban a minutumban beállt középre. Megoldódott egy régi problémám, mivel eddig élre helyezve a sílécet túlságosan bedőlt a térdem.

A hosszanti és a haránt boltozat süllyedésével a boka befelé mozdul, a térd ezt követi, nem marad meg a középvonal mentén. Ez okoz egy kis instabilitást, ezért sokkal nagyobb izommunkát igényel egy-egy mozdulat kivitelezése, mint ahogy az szükséges lenne. 

A talp egészséges hosszanti és harántboltozata biztosítja a járás rugalmasságát, gördülékenységét, a láb folyamatos teherbírását.

Ha ezek az ívek lelapulnak, a lábon lévő kisízületek más helyzetbe kerülnek, mint anatómiailag vagy funkcionálisan optimális lenne.

Ennek az lesz a következménye, hogy a tartó szaqlagocskák megnyúlnak, és az izmok műküdési hatékonysága csökken, gyengülnek, nem tudják megtartani saját erejükből a boltozatot.

Ettől bedől a boka, befordul a térd, ez kihat a csípőízületre és a gerincre is.Így aztán idővel elkezdhet fájni a  talp-, a vádli, a comb külső izomzata és a derekunk is.

A megoldás egyszerű: rendezni kell a statikát, az izomegyensúlyt. Nagyobb terhelés esetén érdemes lúdtalpbetétet viselni, bár ezzel a tornát még nem lehet megúszni...