A képen szereplő lavina két típusú hómozgásból épült fel.

A meredek és keskeny kuloárban összegyűlt friss hó lazahó lavina (egy pontból induló, alacsony denzitású, többnyire, ahol lehet V-alakot formáló hótömeg, a hófelszínről indulva) formájában indult meg. A kuloár aljában az egész napos napsütésnek kitett, kisebb lejtésszögű területen a lazahó lavina terhelésére megindult a már kissé olvadt hó, puha hódeszka (rektanguláris, kohezív egység, amely egy egységként mozog) formájában. Javítsd ki ha tévednék, de a fentieken túl a puha deszkalavina főként friss hóból áll, általában a hó felső rétegeit érinti, és víztartalma kevesebb mint 300 kg/m3.

Bár ez utóbbit nem volt szerencsénk megmérni.

 

Ez a lavina rámutat annak jelentőségére, hogy a helyi mikroklimatikus és földrajzi tényezők (lásd napsütésnek kitett oldal, kuloár a terület felett) miképpen tudják módosítani a nagy általánosságban igaz jelzéseket.

 

 

Mindazonáltal a fenti képen látható lavina nem klasszikus deszkalavina. A lavinákról szóló anyagainkban erről többet olvashattak nemsokára!

 

Köszönjük az észrevételeket!