Fókablog

Preber, Síalpin rally, Großglockner

2014. március 11. - hkristof

Az úgy volt, hogy menni kellett a Síalpin Rallyra. Ha pedig már olyan messzire elautózunk, csináljunk mást is. A program részemről végül így alakult:

03.08 Szombat: Preber - verseny előtti átmozgató túra szigorú pulzuskontrollal, versenyszett élesteszt

03.09 Vasárnap: Síalpin Rally - versenyfutam, ami a csövön kifér

03.10 Hétfő: Großglockner megmászása Kalsból

 

 1. nap - Preber (GPS LOG)

Pénteken kiautóztunk a Preberseehez Ágoston Viktorral és Tari Viktorral, hogy másnap csináljunk egy nem túl kimerítő, bemelegítő túrát. A tó partján a parkolóban bivakoltunk, és nagy kedvvel ébredtünk, amikor egymás után elkezdtek érkezni a túrázók.

From Preber, Grossglockner

 

Korábban nem ismertem ezt a helyet. Klassz kezdő és/vagy fitnesz terep: a parkolótól a csúcsig belátható az egész tömb, déli fekvésű, enyhe meredekségű lejtővel. Hátránya, hogy hétvégén tömegek tolják. Lent a Prebersee melletti parkolónál makulátlan sífutó terep van, klasszikus és korcsolyázó pályák egyaránt vezetnek erre.

Mivel vigyázni akartam magamra a másnapi verseny előtt, direkt csiga módban csoszogtam föl. Szerencsére az is kiderült, hogy a versenyre szánt ezeréves, szutyok kopott, előző nap sufnituningolt mohair fóka - bár laposon gyors mint a rettenet - mászáshoz alkalmatlan, így sajnos ezen könnyebbik léc versenyen való használatát elvetettem. A foglalkozás elérte célját.

Túra után sör, utána fílinges kétórás átgurulás következett a Zirbitzkogel alatti Sabatyhüttéhez. Volt okunk a mosolyra.

From Preber, Grossglockner

 

UPDATE: Rufusz videója a Preber túráról:

 )

 

2. nap: Síalpin Rally  (GPS LOG)

A tízórás rajthoz szerencsére kétszer annyian sorakoztunk fel, mint az első forduló esetében. Indult egy szlovák kolléga is, akinek a profi verseny azért hacukája aggodalomra adott okot. Gondoltam fájjon emiatt a Balázs feje, aztán mint utóbb kiderült fájt is.

A rajtnál Balázs, Richard a szlovák srác és Áron jól elhúztak. Ágoston Viktorral és Horváth Gáborral maradtam egy bolyban, hamar kiderült, hogy aznap nekünk egymással van meccselni valónk. Az volt a taktikám, hogy nem tévedek el a tök ismeretlen terepen. Ezt majdnem teljesen sikerült is betartani, azon a 2-3 perc erdei tanakodáson semmi nem múlt. Mivel Viktor fókája sajnos többször lejött, Gábor pulzusára pedig az előző esti jelentős sörmennyiség rádobott egy tízest, végül sikerült befutnom negyedikként Áron után. Ekkor tudtam meg, hogy Richard nyerte meg a futamot; a szemtanúk szerint a rutinjának és jó szerelőtechnikájának köszönhetően. Közben már az járt az eszemben, hogy lesz ebből másnap Glockner, ráadásul lentről.

Összességében nívós futam volt, jót tett neki a nagyobb résztvevői létszám és a szuper idő is. Köszönjük szépen a szervezőknek, Kunos Gábornak és Toldi Gyurinak.

Kora este indultunk tovább a Großglocknre alá, a Kals fölötti parkolóba, immár Ujhelyi Balázzsal és Szepessy Áronnal.

 

3. nap - Großglockner  (GPS LOG)

From Preber, Grossglockner

 

Másnap nem hétköznapi kilátásra ébredtünk, premier planban láttunk rá a Glockner napfelkelte által bevilágított csúcstömbjére. Mire elkészült hóléből a Maggi leves, mi is menetkészek voltunk, és kevéssel hét előtt nekiindultunk a hegynek. Hosszú napnak ígérkezett a maga 2000 méter emelkedéssel, amiből az utolsó 400 méter szükségszerűen lassú mászás lesz.

Jó tempóban három óra alatt gyűrtük le az első 1300 méter szintet, egyedül a firnvasak hiánya okozott néha egy kis problémát. A léceket a függőgleccser szélén, a vasalt út beszállásánál hagytuk, majd felkapaszkodtunk az Erzherzogg-Johann-Hüttéhez a könnyű klettersteig úton.

Itt az indokoltnál kicsit hosszabb, háromnegyed órás állás következett, mire menetkészek lettünk a csúcstömb megtámadásához. Kötélpartiban, hágóvassal-csákánnyal felszerelkezve indultunk tovább. A hó nagyon jól tartott, ideálisak voltak a viszonyok a biztonságos, gyors haladáshoz. Sajnos elég nagy volt a tumultus, helyenként várnunk kelljen a továbbhaladáshoz. Ezeket a perceket kihasználva gyönyörködünk Ausztria legszebb kilátásában. A brutál tiszta anticiklonos időben megfigyelhető volt a komplett Keleti-Alpok összes jelentősebb csúcsa.

Dél felé: Észak felé:
From Preber, Grossglockner
From Preber, Grossglockner

 A csúcson nem sokat időztünk, túlestünk a kötelező csúcsfotón, majd visszaindultunk.

From Preber, Grossglockner

 

Visszafelé gyorsabban haladtunk, az Erzherzogg-Johann-Hüttétől háztól házig a csúcstömböt 3 óra alatt abszolváltuk. Gyorsan visszaereszkedtünk a ház alatti klettersteigen a síléceinkhez, csatoltunk és indulás.

Szépíthetném, de minek: a síelés része ennek a napnak leginkább értékelhetetlenül élvezhetetlenül szar volt. Egyrészt a hóminőség volt katasztrofális, másrészt a könnyű és puha lécek a nehéz, átázott tavasz délutáni hóban használhatatlanok, végül de nem utolsósorban természetesen mi is bénák vagyunk. Egyébként amíg mi fönt másztunk, 2500 alatt folyt minden: a sínyomokat takaró brutál alaplavinák jelezték, hogy ezen a környéken hamarosan vége a túrasíszezonnak.

From Preber, Grossglockner

 

Végül bruttó időben 9 óra alatt teljesítettük ezt a gyönyörű túrát kocsitól kocsiig. Rövid tanakodás után, Balázs kőkemény érveit ("ezt most addig kell nyomni amikor már nem esik jól!!") leszavazva nem a Venedigerre, hanem hazafelé indultunk tovább. Most másnap, ahogy ezt írom 3 éjszaka bivakolás, 3 nap túra, 4400 méter szint megmászása, egy verseny és egy Glockner mászás után úgy érzem, helyesen döntöttünk.

 Azért a kisördög ott motoszkál, hogy ez még megnézhettük volna...

 Az összes fotó egyben megtekinthető itt.