Fókablog

Köd előttem, köd utánam

2014. január 18. - hkristof

A tegnapi Chopok túránk alapesetben nem érdemelne jelentős megemlékezést. Mégis írunk róla, mert:

  • mostanában mindenkitől azt hallani, hogy a Tátrában nincs elég hó,
  • volt velünk egy kutya és
  • egy csomó új felszerelés,
  • rengeteg fotót, videót csináltunk, nem mellesleg
  • azért, mert olyanunk van.

Kezdem azzal, hogy szürreálisan szép volt. Például ennyire:

ködszendvics

"A Tátrában nincs elég hó"

A hír alapvetően igaz. A klasszikus túraútvonalak jobbára járhatatlanok. Pályán kívül 1500 méterig alig van hó, fölötte is kevés. Cserébe a gerinc környéke koppra van jegesedve. Minderre esett a héten 2-3 centi hó, ami az élvezeti értéket kevéssé emeli, viszont remekül eltakarja a köveket és jégfoltokat. Például a Gyömbért a Stefánika felé nem erőltetném.

A Chopok pályarendszeren lehet síelni. A hóágyú rendszeren sokat fejlesztettek, a déli oldalon a csúcsig ágyúznak. Elhagyott pályán mentünk föl, ágyúzott pályán csúsztunk le.

Mutatom, mennyi hó van:

A déli oldalon a völgyben pályán kívül talán 10 centi

A fölső 500 méteren a freeridehoz kevés a hó, koppra fagyott a lejtő, rajta pár centi friss természetes hóval. Viszont dübörögnek a hóágyúk

A Magas-Tátrában jól láthatóan szintén elkeserítő a helyzet. Az Alacsony- és Magas-Tátra közötti völgyben nincs hó. Érzésre a Magistrale lehet a hóhatár.

A ház rendeltetésszerűen mutat

Kutya a hegyen

Velünk volt Gábor hűséges társa Chili, a német vizsla keverék eb.

Chili, a kezdő síalpinista

Chili tegnap túrasízett életében először. Baromi jól érezte magát, miközben legalább kétszer annyi szintet ment, mint mi. Aggodalomra adott viszont okot, hogy minden sízőt megkergetett és mérgesen megugatott, persze játékból, de ezt azért mégse. Biztos le lehet róla szoktatni, de egyáltalán nem volt vicces, ahogy rémisztgette a síelő népet. Végül Chili a túra második felét pórázon töltötte, Gábor nagy örömére. Csili jelenleg jókutya-1 szintű eb. Abban állapodtunk meg Gáborral, hogy legközelebb jókutya-4 korában jöhet velünk túrázni.

Új hardver

Csütörtökön - last minute - átfúrtam az egyik dyna kötésem egy több éve sufniban szomorkodó tartalék lécre, amiből korábban nem néztem ki túl sokat. Ez egy kábé tíz éves, 160 centis, karcsú Dynafit léc, tömege egy kiló, olyan 88-58-76 a geometriája. Gondoltam szaladós napokra és versenyre jó lesz, de egyáltalán nem gondoltam, hogy jól síelhető. Tegnap csak azért vittem el, hogy kipróbáljam. Legnagyobb meglepetésemre tök jó volt vele síelni, úgyhogy ezentúl alapdarab lesz amikor nincs porhó.

Viktor tök új kombót tört be. Ez TLT5 Mountain cipőből, egy jó öreg Dynafit Speed kötésből és egy 165-ös, elég könnyű de azért piskóta "High Colorado" márkájú lécből állt. Majd ha lesz kedve, ideírja, melyikről mik az első tapasztalatai. Addig is Viktor az alábbi videón bemutatja az új felszerelést az "I am sexy and I know it" című opus ütemére:

Gábor a lábain külön-külön 2 kiló ballasztot cipelt (széles BD léc Diamirral). Ennek ellenére az ifjú titán jól tartotta a tempót, az ő jutalma volt a nagy BD léc által lehetővé tett big mountain stílusú rombolás lefelé.

Összességében az szépen látszott, hogy a tavasszal szokásos klasszikus alpesi magashegyi körülményekhez igenis remekül passzol egy keskeny (8-6-7 geometriához közeli) léc, amennyiben az elég kemény a fagyott lejtő uralásához. Két szett kell a boldogsághoz, mese nincs.

Aztán volt egy olyan affér, hogy Viktor nadrágján elromlott a cipzár. Nézzünk mélyen a lelkünkbe, a legtöbben csípőig sliccelt nadrágban nem vállaltuk volna a lecsúszást az északin. Nem úgy hősünk: "a duct tape mindent megragaszt" alapon meghekkelte a nadrágot, aztán betyárosan indult velünk lesíelni az északi oldalon.

Vízzáró-lélegző membrán

Szóval akkor:

A túra felülmúlta a várakozásainkat. Alacsony-Tátra stílusban 6 órán belül egymásnak adta a kilincset a  szuper idő, a köd és a szélvihar. Mentünk 2000 1870 m szintet, szupert síeltünk, ettünk Kapustovát és ittunk Borovickát,  jól szórakoztunk az idióta kutyán és rendesen elfáradtunk.

Chopok még mindig jó terep a túrasízésre, különösen ilyen ínséges időkben. A három órás rádiuszon belül semmi más nem ér a nyomába. Nem mellesleg haladóknak pályasízésre különösen ajánlott. A déli oldal kabin alatti szakasza nagyon jó esésű pálya, és tegnap ködben is végig járt a kabin a maximum pár tucat síző kedvéért.

Ja és aki még nem hallotta: épült egy szép, új, kényelmes parkoló az oldalsó pályák aljánál.

Végezetül az összes fotónkat galéria nézetben itt tudod megnézni. A videókat kapcsold HD-ra, ha már egyszer abban vettük fel őket!